Ha egy vállalkozás nem foglalkozik a marketinggel, akkor lemarad a többiektől. Tetszik nem tetszik a marketinggel foglalkozni kell, ha valamit el akarunk adni. Legyen az egy termék, egy szolgáltatás, egy márka, ha nem hirdetjük, nem ismertetjük meg a célpiacunkkal, akkor honnan tudják, hogy az létezik? De hogyan hirdessünk, mennyibe is kerül ez nekünk? Ebben a témában nehéz új dolgot írni. Valamint úgy gondolom, hogy mindenki tisztában van az alapvető marketing eszközökkel. Ezért ezt a részt gyorsan lerendezném.

Hirdethetünk:

  1. rádióban
  2. tévében
  3. újságban
  4. óriásplakáton
  5. szórólapon
  6. online felületeken
  7. egyéb alternatív módon (hideghívás, hostess, felmérések)

Melyik a célravezető? Kérdés ki a célközönségünk? Hogyan érjük el azokat a legkönnyebben? Mennyi pénzt akarunk ráfordítani? Sok-sok kérdés, amit egy jó marketinges biztos feltenne, ha megbíznák munkával. Mi most közelítsük meg pénz oldaláról a témát. Talán ebben sem lesz újdonság. A fenti felsorolás költségek alapján van rendezve. A legdrágább hirdetés egy országos rádió és tv kampány, ahol egy hét alatt el tudunk költeni alsó hangon 4-5M forintot, úgy hogy reklámunk pár másodpercig látszott vagy hallatszott. Viszont nagyon sok ember látta és hallotta. Ha az a célunk, hogy szlogent, vagy márkát hirdessünk, akkor nagyon hatékony tud lenni. Gondoljunk csak az Alza.hu reklámra. Eléggé beégett az emberbe. De számos jó példa van márkaépítésre. Viszont mérhetetlen összegeket el tudunk költeni, főleg, ha főműsoridőben szeretnénk reklámozni. Akkor a fenti összeget tíz szerezni, húsz szorozni is lehet.

Az újság lassan idejét múlt műfaj lesz. Maga a nyomtatott sajtó is kezd eltűnni, így a reklámértéke is. Ennek ellenére vagy pont ezért, sokba kerül egy olyan lapban hirdetni, ami pár százezer példányban megjelenik. Itt is ki tudunk fizetni 2-4M forintot. Ha kisebb helyi újságokat választunk, akkor ez az összeg a töredéke. Ha lokálisan szeretnénk például szolgáltatásunkat hirdetni, pl. víz-, gáz- fűtésszerelő, annak jó lehet. Hisz még mindig van egy réteg, aki ragaszkodik a nyomtatott sajtóhoz, vagy nincs egyáltalán internete és az újságból keres szerelőt, szolgáltatót.

Az óriás plakátokon való hirdetés vitatott mérőszámokkal rendelkezik. Egy-egy akciós termék, vagy márka reklámozására jó lehet, frekventált helyen. Főleg, ha sorozatban tudunk lefoglalni táblákat, például autópályán. Vagy még jobb, egy nagyvárosban. A piros lámpánál mégis jobban nézelődik az ember, és olvass el pár sort, mint 130 km/h sebeségnél. Azonban ez is jócskán egy millió felett jön ki, ha legalább tíz darab óriásplakáton meg akarunk jelenni. Az, hogy mennyien látják, olvassák ez már nehezebben visszamérhető.

A szórólapozás sok esetben hatékony tud még mindig lenni a fentiekkel összevetve. Főleg lokális, szolgáltatás ismertetés esetén. Pár tízezer forintból kihozható. Ugyan sokan egyből a szemétbe dobják a postaládában landoló szórólapokat, de még mindig átfutják az emberek. Igaz másodpercek alapján döntenek, de egy fűnyírásra vállalkozó személy telefonszámát, vagy egy háztartási gépszerelő számát, esetleg egy új pizzás menüjét lehet elteszik, hátha kellhet alapon.

Elérkeztünk az online felületekhez. Ha le akarom egyszerűsíteni, akkor azt tudom mondani, hogy ezek a megoldások a legtöbb vállalkozás esetén a leghatékonyabb és talán még mindig legolcsóbb eszközök. Egy google ads, vagy facebook segítségével könnyen meghatározhatjuk, hogy kinek akarjuk eljuttatni a hirdetésünket. Ténylegesen meghatározhatjuk a célközönségünket, a hirdetésre, konverzióra szánt költségkeretet, a hirdetés módját (szöveges, kép, videó, keresés alapú), és ami a legtöbbet jelenti, hogy mindezt visszamérhetjük, elemzéseket készíthetünk, tesztelhetjük, beavatkozhatunk, és bármikor változtathatunk. Pont ezek miatt nem lehet versenyezni az online hirdetésekkel. Nem azt mondom, hogy a többi marketing eszköz az idejét múlt. Igenis van, amikor nagyon hatékony tud lenni, de egy mikrovállalkozás esetén a legjobb megoldás, ha az online térben hirdetünk. És mindez mennyibe kerül? Itt nincsenek fix összegek. Viszont állíthatunk be rá fix keretet. Aztán majd kielemezhetjük, hogy ez mennyi látogatót, vásárlót hozott nekünk. Azaz mire elég? Ahol nagy a verseny, lásd divat, műszaki cikkek, ott sokat kell fizetni, hogy megismerjék a termékünket. Ha valami újat hozunk be, akkor lehet pár ezer forintból tudunk vásárlókat szerezni szolgáltatásunkra vagy akár termékünkre.  De azért itt se legyenek illúzióink. Mivel egyre többen az online marketing eszközeivel élnek, egyre drágábbak is azok. Hisz az emberek egyre kevésbé befogadók, egyre jobban tovább pörgetik a képernyőt és nem nézik meg a hirdetéseket, csak ami nagyon megfogja őket. Itt is másodpercek, sőt most már a másodperc tört része alapján döntenek, hogy érdekes az a tartalom számára, vagy nem. Nem is beszélve a facebook vagy google korlátozásairól, egyre szigorodó hirdetési politikájáról.

Konklúzió: A marketing egy külön szakma. Lehet ezt is jól és rosszul csinálni. Ha már milliókat költünk rá, akkor szerintem érdemes jól csinálni, hogy az többszörösen hozza vissza az árát. Vannak esetek, amikor hatásosabb, vagy inkább olcsóbb lehet egy-egy hagyományos marketing eszköz, de ez egyre ritkább és egyre specifikusabb (például egy rendezvényen vagy discoban hostess lányokkal promotálni az új energiaitalunkat). Nehéz versenyezni azzal, hogy minden visszamérhető és elemezhető, nem is beszélve arról, hogy annak kínálunk, akit nagy valószínűséggel érdekelhet is. Az online marketinggé a jövő, ami bőven fog még fejlődni az elkövetkező években.